Az ország szíve

Franz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről, 1853

1873-ban mondták ki Buda, Óbuda és Pest egyesítését.

Az idősebb, rangosabb testvér Buda.
A Duna a rómaiak korában Pannónia tartomány s egyben a birodalom északkeleti határvonala.

Védelmét, őrtornyok, megerősített katonai táborok biztosították.

E vonal fontos állomása volt: Aquincum. A Duna egyik szakaszát őrizte, továbbá a folyón történő átkelést biztosította.
Ha az Alföld felől feltűntek a nomád törzsek lovasai, a pesti hídfő őrsége a nagyobb védelmet nyújtó budai oldalra vonult vissza.


Néhány állandó épületet, katonai őrszobát, éjszakai órákra födelet, eső ellen oltalmat adó szállást kellett azonban a parti őrségnek emelni. Ekkor jelentek meg - Aquincummal szemben - a pesti oldalon az első épületek.

A honfoglaló magyarok is a budai oldalt részesítették előnyben. A magas hegy a várépítés korában jó kilátóhelyet, szilárd védelmi pontot kínált. A hegy lábánál hőforrások fakadtak. A budai lankák kitűnő bortermelő vidéknek bizonyultak. Buda egy időben az ország fővárosa, a királyok tartózkodási helye, az országgyűlés színhelye.
Később veszít rangjából, és szinte észrevétlenül - a túlsó parton felépülnek a fiatalabb testvér, Pest házai.

Pest mai arcának kialakításához egy tragikus esemény segített hozzá.
Az 1838-as tavaszi, jeges árvíz szinte teljesen eltüntette a pesti oldalt. Háromezer ház dől össze.

Az újjáépítés átgondolt, előrelátó, a város továbbfejlődésének szabad utat engedő tervek alapján történt.

A Dunától a Dunáig ívelő új körutakat és  sugárutakat terveztek.

A XIX. század elején a két város közül Pest vette át a vezetést. Az 1848. március 15-i forradalomnak már a pesti fiatalok és polgárok voltak a részesei.
A forradalom Pozsonyból Pestre költöztette az országgyűlést.

Az első dunai híd, a Lánchíd ekkor készült el. A híd nemcsak két városrészt, hanek két országrészt is összekötött: az esztendő minden napján, télen, jégzajlás idején is rendszeres és biztonságos forgalmat nyitott a Dunántúl és az Alföld között.

Az első gőzmozdony Pestről indult Vácra.
 Az ország vasúthálózatának sugaras kiépítése tovább erősítette Budapest központi szerepét.

A Duna-parton helyezkedett el a kormányzati negyed, a Parlament, a minisztériumok, a követségek, előkelő szállodák sora. Ezt vette körül a hivatali, üzleti és lakónegyed.
 A város külső övezetét a pályaudvarok, kórházak, temetők, laktanyák, gyárak, üzemek alkották. A legkülső gyűrűbe a kertes, földszintes, kisvárosias negyedek tartoztak.
A város lassanként összeépült a környező településekkel.
Az 1950-ben egyesített Nagy-Budapest területén 23 kerület osztozik. Lakossága kétmillió körül van.
Ma már 9 híd köti össze a budai és a pesti oldalt.
A Duna szalagjára felfűzött város északról és délről egyaránt csodálatos szép látványt kínál.

Magyarok bárhol éljenek a világban, gyerekek bárhol lakjanak ebben az országban, Budapestre gondolva először  a Parlamentet látják, az ragyog fel emlékezetükben.
A hatalmas Duna-parti épület Budapest jelképe lett.
Ez volt Budapest legnagyobb építkezése. A Parlament több, mint három holdon épült föl, 37 millió aranyforintba került, 40 millió téglát használtak fel hozzá.

A végleges terv elkészítésével Steindl Imre építőművészt, egyetemi tanárt bízták meg.

Csodás épület!

 Mi is nagyon szeretjük és büszkék vagyunk rá.

:O)
Panorámája:
http://www.3d_virtualis_panorama_keszites.abbcenter.com/?m=GAL%C9RIA&al=3D+Virtu%E1lis+Panor%E1ma+Gal%E9ria&PHPSESSID=b802b571e44ab406cb155a911f8cd870

Válaszoljatok a következő kérdésekre!
Könyvet használni szabad!

1. A Római birodalom korában hogyan hívták a Dunántúlt?

2. Mi volt a legfőbb városa?

3. Kik háborgatták a rómaiakat?

4. Amikor megjelentek a honfoglaló magyarok hová kezdtek építkezni?

5. Mik fakadnak a budai hegyek lábainál?

6. Mátyás király idejében mi volt Budán?

7. Mi történt 1838-ban?

8. Melyik az első pesti hidunk?

9. Mit tudsz az első gőzvasútról?

10. Ma hány kerületre oszlik Budapest?

11. Mennyien laknak benne?

12. Hány híd ível át a Duna fölött?

13. Mi lett Budapest jelképe?

14. Mit tudsz róla?

A Világörökség része - A budai Vár

A budai Vár
A   V I L Á G Ö R Ö K S É G    R É S Z E 
Mikortól?

IV. Béla király emeltette itt az első várat a Tatárjárás után.

Ferenc Tamás grafikája

Fénykorát Mátyás király idejében élte.

A törökök 1541-ben csellel foglalták el.

1686-ban sikerült visszaszerezni.
Benczúr Gyula - Buda visszavívása

A XVIII. században

Koncság Nándor, jezsuita barát korabeli rajza

Buda visszavívása a császáriaktól.

Mikor volt, és kiktől kellett visszafoglalni a várat?

Dr. Kincses Ferenc festménye
 Mit ábrázol ez a festmény?

 A várnegyed híres építményei a Halászbástya és a Mátyás-templom.

Írjátok le emlékezetből! Nem szabad csalni!

Kovács Árpád - Halászbástya c. festménye csodás. Nektek is tetszik?

A királyi palota.

A Nemzeti Galéria is itt található.

Mit jelent az, hogy galéria?

Zelk Zoltán - Egy búzaszem története

Meleg, kora nyári délután volt, a búzatábla hajladozva susogott a gyenge szellőben.

A búzatábla mélyén lakó fürj- és fogolycsaládok már csomagoltak: tudták, holnap lesz az aratás napja, s ők mehetnek új hazát keresni. Gondterhesen készülődtek: hol találnak ilyen jó otthont, amely így megvédi a kicsinyeiket a vércsék és a puskagolyók ellen?

Alig aludtak ezen az éjszakán, s kora hajnalban már búcsúzni kezdtek egymástól és jó szomszédaiktól, a pipacsoktól és a búzavirágoktól.

Ezek voltak a legszomorúbbak, a piros pipacsok és a kék búzavirágok. Harmatkönnyeket sírtak, amikor az öreg fürjek búcsúszavait hallották, s egy búzavirág így szólott:

- Ó, hogy irigyelünk benneteket! Bárcsak nekünk is szárnyunk lenne, és veletek mehetnénk!

Egy öreg fürj vígasztalni kezdte:

-Sose búsulj, bölcsen van ez így. A madarak repülni tudnak, ti meg itt nőttök

és illatoztok a búzatábla közepén.

Alighogy felröppentek az útra kész madarak, már jöttek is az aratók, s nekifogtak a munkának.

Peter Bruegel - Aratók

Estére már csak szúrós tarló maradt a búzaföld helyén, s a hajdani búzakalászok kévébe rakva várták sorsukat: a cséplőgépet, a malmot, a liszteszsákot, és a kenyérsütő kemencét.

 Egyetlenegy búzaszemecske kivételével, amelyik aratás közben elgurult.

Örült is a szabadságnak, mert hallotta hajnalban a fürjek és a virágok beszélgetését, és semmi kedve sem volt ahhoz, hogy lisztté és kenyérré változzék.

Ha már ez a búzaszemek sorsa - gondolta -, akkor ő nem lesz búzaszem, inkább fürjjé változik

 "Csakhogy a fürjek repülni tudnak - gondolta újból -, nekem pedig nincsen szárnyam...Akkor tücsök leszek...- határozta el -, az is itt él a földön, az se tud repülni."

Csakhogy este ciripelni kezdtek a tücskök, ezek a kedves réti cigányok, s a búzaszem szomorúan állapította meg, hogy tücsök sem lehet belőle, mert nem tud ciripelni...

"Akkor mezei egér leszek!"- határozta el, mert látta, hogy a mezei egerek megélnek a tarlón is. Csakhogy a mezei egerek futkosni tudnak, és házat ásni a föld alatt - látta a búzaszem, és szomorúan mondogatta, hogy neki nincs ilyen tudománya.

"Hát mit csinálhatnék?- töprengett egyre szomorúbban.- Legjobb lenne, ha odagurulnék a testvéreimhez, s engem is elvinnének a cséplőgéphez és a malomba."

Így búsongott három nap és három éjjel.Harmadnap aztán hatalmas zápor kerekedett, s a búzaszemecskét beverte a földbe. Milyen nagy volt a csodálkozása, mikor a föld mélyén megszólalt egy göröngy, és azt mondta neki:

- Most már jó helyen vagy. Jövő tavaszra majd kibújsz a földből, nyárra szép búzakalász lesz belőled, és újból learatnak.

A búzaszemecske már nem búsult. A nagy fáradtságtól elaludt, és fürjekről és pipacsokról álmodik jövő tavaszig.

Ki írta? -            mesés ismeretközlés

Mi a műfaja? -        búzaszem, fürj, göröngy 

Kik a szereplők? -    Ne akarj más lenni.

Helyszíne? -          Zelk Zoltán

Mire tanít? -         búzaföld v. búzamező v.?

                                     

Tedd sorrendbe!

vet, arat, őröl, süt, dagaszt, kévébe rak, csépel

aratógép, cséplőgép, vetőgép, malom, kemence, dagasztó teknő, péküzlet

szántóvető, arató, pék, molnár, traktoros, sofőr

Alkossatok mondatokat!

szellő, nyári, délután, hajladozva, suhogott, búzatábla...

fürj, fogolycsalád, csomagol, új haza, keres

új otthon, vércse, megvéd, kicsinyek, puskagolyó

 búzavirág,

búcsúszavak, harmatkönnyek, elköltözik, biztat, neki jó itt ...

szól, öreg fürj, bölcs, van, madár repül, mag kihajt ...

de búzaszem akar, tücsök, hegedű, réti, ciripel, szeretne, nem tud

mezei egér, sem, szaladgál, lába, ház épít, nincs tudomány

elgurul, búzaszem, örül, szabadság, nem akarni lenni , liszt, kenyér

göröngy, mond,  búzaszemecske, lesz jövő tavasz újra búza, learat, kicsépel, megőröl, kenyeret süt ...

Mamutgyerek fogára bukkantak

A mi mamutjaink

Tonna és Mázsa a zirci tárlat sztárjai

Autópálya építés közben
 mamutfogat és
mamutcsontokat találtak.

A  Bakonyi Természettudományi Múzeumba szállították őket, ahol konzerválás után össze is állították a csontokat.

A múzeumhoz arborétum is tartozik és Zircen található.

konzerválás = tartósítás

Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója a megnyitón kiemelte, hogy a legtöbb mamutcsont eddig a Tisza medréből került elő hazánkban, többek között ezért is különleges az a két mamutcsontváz, amelyet 2006 nyarán a 71-es út Balatonakarattya és Balatonfűzfő közötti elkerülő szakaszának építése közben találtak.

Az útépítés során megtalált, Tonna és Mázsa névre keresztelt két gyapjas mamut korát pontosan nem lehet tudni, de kb. 10ezer évesek.  Méreteik egy indiai elefántéval azonosak: Tonna 2,7 méter, Mázsa 2 méter körüli és 10 ezer évvel ezelőtt 2-3 tonnát nyomhattak.

A feltárást követően a csontokat preparálták, konzerválták, majd lemásolták, ezt követően pótolták a csontvázból hiányzó csontokat, s csak ez után készülhetett el a múzeumban kiállított két csontváz.

Az új állandó kiállításon Tonna és Mázsa csontvázán kívül a jégkorszakra jellemző egyéb állatok, például őstulkok, gyapjas orrszarvúk, óriás szarvasok maradványai is láthatók.

 A kiállítóteremben háromdimenziós képeken elevenedik meg a jégkorszak, továbbá egy számítógépes terminálon láthatóak a feltárás képei, egy virtuális mamutlego segítségével pedig a látogatók összerakhatják Tonna és Mázsa csontvázát.

Ezeket a mamutcsontokat és agyarat az Alföldön,  Jászfelsőszentgyörgyön találták.

agyar = meghosszabbodott szemfog