A kék bolygó

A világegyetemben a mi Földünk egy picike pont.

 

A mi Napunk körül kilenc bolygó kering.

 

Olvassátok fel azt a mondatot, amelyik a kilenc bolygóról szól.

 

Valaki mutassa meg melyik melyik lehet!



Az élet is az ősóceánokban alakult ki.

A víznek hatalmas ereje van.

Felszínén szebbnél szebb tavak találhatók.
Vajon ez melyik tó?

Csodásak a felhők felülről is.

Az Etna egyik krátere Szicíliában.

Ki tudja mi az a vulkán? Mi a kráter? Minek a neve Etna?



Megkövesedett óriásfenyők.



Egy megkövesedett ősgyík.




Hómezők

A szél ereje.

A tűz mindent felemészt.

A jégnek is hatalmas felszínformáló ereje van.

Árvíz Tarpán.




Kappadókia

Thaiföld dzsungelében.

Egy iglu.

Mi is az az iglu, hol van és kik laknak benne?

Ipolyerdő

Melyik országban lehet ez a táj?

Fakitermelés az Amazonas mentén Dél-Amerikában.

Mi az, hogy fakitermelés?

Egy Földünk van.

Védd és szeresd!

Virginia Walls festménye

 

Székesfehérvár, a királyok városa

Hol található Székesfehérvár?

Ki emeltette itt az első kővárat és mikor?

Ki tette az ország fővárosáva Fehérvárt?

Simon M Veronika festménye

Mi állt itt egészen a törökök megjelenéséig?

Kinek a sírja menekült meg?

Hol láthatjuk Szent István király kőkoporsóját?

Hogyan hívták régen Fehérvárat?

 

 

 

Mi a neve ennek a kápolnának?

Mit olvashatunk ki ebből az iniciáléból?

A Bory-vár

Hallottatok-e már róla valamit? Ha nem kérdezzetek!
 

Bory Jenő építész, 1879-1959, 1924-től, majd 40 éven keresztül, hét torony, sok szoba, százoszlopos udvar, szobrok, festmények, műtárgyak, nyitva tartás ...

Milyen mondatokat tudnátok alkotni ezekkel a kulcsszavakkal?

OSZTÁLYKIRÁNDULÁS -

 

Szent István király Múzeum - Néprajzi kiállítás - http://www.szikm.hu/targyalkoto.php

 

Hetedhét Játékmúzeum - http://www.fmh.hu/reklam/20120606_hetedhet_jatekmuzeum

 

Bory-vár - http://hu.wikipedia.org/wiki/Bory-v%C3%A1r

 

 

 

 

 

Gárdonyi Géza: Isten veled gólyamadár

 Valami különös szomorúság borzong át a lelkemen. Nemcsak a lelkemen: minden fán, minden fűszálon, az egész tájon, még a felhőkön is. Ez a szomorúság az ősznek megérkezése. Kertemben már az őszirózsák fehér és lila virágai melengetik az arcukat a nap sugaraiban.

A gesztenyefám napról napra  halványabb. A gyümölcsfáim is olyanok, mint az öregemberek: egyik, mint a sárga öregember: a másik, mint a piros öregember.

 

A két gólyánk is elment. Szent István király napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben: ott álltak mind a ketten. A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az elutazásra

Furcsa két madárfaj a gólya meg a fecske, hogy tavasszal mindig idejön a másik világrészből: ősszel meg mindig visszatér a másik világrészbe. De ott nem házasodnak, nem raknak fészket, és nem költenek, csak itt minálunk. Melyik hát az igazi hazájuk?...

Még furcsább, hogy az a két gólya meg az a pár száz fecske az egész országból csak a mi falunkat szereti. A messze Afrikából ide térnek mindig vissza, ide ám, a mi házaink közé, a mi mezőnkre! Mi van a falunkon olyan szeretni való, hogy érdemes érte átrepülni egész nagy tengert meg egy egész nagy országot?

Ahogy a két gólya ott áll egymás mellett, bizonyára így beszélgetnek:

- Öregem - mondja az asszony -, a vízililiomnak fogytán a virága.

Az ura bólint erre a fejével csöndesen.

Ismét az asszony szól:

- Mikor indulunk?

- Mikor az utolsó liliom is eltűnik.

- A gyerekek eléggé erősek?
- Megbírják.

Mind a kettő újra bús elmerengésbe mélyed. Milyen szomorú tud lenni a madár! Egész testével szomorú.

A minap aztán sok gólyát láttam a magasban. Odafenn kanyarogtak a falu fölött, aztán egyszer csak: egyenes út délnek!

A fecskék csak tegnap mentek el. Úgy beszélték meg, hogy a templom tetejéről indulnak, mert ott gyűltek össze.

Töméntelen, nagy fekete madárraj volt az ott együtt. A falu csendjében nem hallatszott egyéb, csak az ő csivitelésük-csiripolásuk. Tanácskoztak, disputáltak. Vajon min forgott a beszéd? Vezért választottak-e, vagy az út irányát hányták-vetették meg? Rossz hírt kaptak-e Afrikából? Vagy valamelyik más falubeli fecskenépről szavaztak, hogy megvárják-e őket, vagy nélkülük menjenek? - Ki tudná megmondani, ha nem madár?

Fölkerekedtek, egypárszor körülkanyarodtak fenn, mint a búcsúsok. Bizonnyal a falura néztek alá a magasból, meg a vidékre, aztán elszálltak a messzeségbe.

De hát miért megy el a gólya, miért megy el a fecske, ha a mi falunkat érzi otthonának?

Ó, bizony könnyű azt kitalálni...
Elközelget az ősz.
Az október hideg leheletétől dermedten hullanak el a bogarak milliói.
A december szele kemény kérget fagyaszt a vizekre, s a téli ég felhői hóval borítják be a mezőket.

 

Miből éljen akkor a szegény gólya meg a szegény fecske? Éhen halna meg itt az istenadta valamennyi.

Ma már nincs se fecske, se gólya. Talán éppen most repülnek fenn a szédítő magasságban a tenger fölött és a tenger felhői fölött. Talán éppen most kiáltja az egyik gólyafiú:

- Anyácskám, elfáradtam!

- Terjeszd ki a szárnyadat - feleli bizonnyal az anyja.

S megszűnik a szárnyak levegőverése. Az egész gólyacsoport kiterjesztett szárnnyal leng a levegőben.

Melyik mondat illik a képhez?




Majos

 


Scheffer János Webgalériájából