Siettem haza, hogy meg ne ázzak. Feltartottam tenyeremet az ég felé. Csakugyan belehullott egy nagy esőcsepp.
Somogyi László - Esőben
- Ejnye, nem kívánkozol ki a társaidhoz? Kieresszelek-e közéjük? - kérdeztem az esőcsepptől.
- Mégy ám, ha eresztlek. De ha a markomat összeszorítom, tudom, hogy meg sem tudsz mozdulni.
- Úgy eltűnök, hogy észre sem veszed.
- Kis csöppecske, ne légy olyan elbizakodott! Tudd meg, hogy nagy az ember hatalma!
Udvardy Béláné - Vízimalom
- Nagy sora van annak.
- Hol, merre vándoroltál, fürge esőcseppecske?
- Bevándoroltam én már az egész világot, a tenger fenekétől fel a csillagokig. Nincs nyugalmam sehol De utamat sem tudja állni senki, semmi.
- Mikor születtél te kis esőcseppecske?
- Sok száz esztendeje annak. A
patak elvitt a folyóba, a folyó a folyamba, a folyam a tengerbe. A tengerből a nap melege felkapott, attól a szél elkapott, havas hegyek tetejére ledobott, onnan a hegyi patak elragadott a völgybe. A völgyből a felhőbe, felhőkből a földre már annyiszor szálltam, hogy annak se szeri, se száma.
- Nagyon öreg lehetsz már, te vízcsöppecske!
- De megfiatalodom minden
percben. Ma vízcsöpp vagyok, holnap pára, holnapután harmat.
- Szegény csöppecske, sokat fáradtál már, pihenj meg itt minálunk.- Nem lehet, már hívnak. Mennem kell.
- De hát ki hív téged? Ki parancsol neked?
Akárhonnan felszívhat, s nekem mennem kell, ha akarok, ha nem.
A csöppecske nem felelt semmit. A tenyeremre tekintek, hát már eltűnt onnan. A zápor elállt, a nap kisütött, s felszipppantotta a csöppet. A világ vándora ebben a percben már ott lebegett fönt az égen, valamelyik aranyszélű felhőben.
1. Műfaja - Mesés ismeretközlés
2. Szereplők - Az író és a vízcsöppecske.
3. Téma - A víz körforgása.
Keress! Kutass! - Milyen vizek vannak a Földön??? - ezek főnevek legyenek.
Gyűjts hozzájuk igéket is - mit "csinálnak" a vizek?
Pl. így - a tenger - hullámzik, árad, apad
a folyó -
a patak -
- csobog, csörgedezik
a forrás -
.
.
.
.
A Föld vizei - Búvárkodj, pl. a Wikipédiában:
