2011. október 18., kedd

Az ország szíve

Franz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről, 1853
1873-ban mondták ki Buda, Óbuda és Pest egyesítését.


Az idősebb, rangosabb testvér Buda.
A Duna a rómaiak korában Pannónia tartomány s egyben a birodalom északkeleti határvonala.

Védelmét, őrtornyok, megerősített katonai táborok biztosították.




E vonal fontos állomása volt: Aquincum. A Duna egyik szakaszát őrizte, továbbá a folyón történő átkelést biztosította.
Ha az Alföld felől feltűntek a nomád törzsek lovasai, a pesti hídfő őrsége a nagyobb védelmet nyújtó budai oldalra vonult vissza.


Néhány állandó épületet, katonai őrszobát, éjszakai órákra födelet, eső ellen oltalmat adó szállást kellett azonban a parti őrségnek emelni. Ekkor jelentek meg - Aquincummal szemben - a pesti oldalon az első épületek.

A honfoglaló magyarok is a budai oldalt részesítették előnyben. A magas hegy a várépítés korában jó kilátóhelyet, szilárd védelmi pontot kínált. A hegy lábánál hőforrások fakadtak. A budai lankák kitűnő bortermelő vidéknek bizonyultak. Buda egy időben az ország fővárosa, a királyok tartózkodási helye, az országgyűlés színhelye.
Később veszít rangjából, és szinte észrevétlenül - a túlsó parton felépülnek a fiatalabb testvér, Pest házai.

Pest mai arcának kialakításához egy tragikus esemény segített hozzá.
Az 1838-as tavaszi, jeges árvíz szinte teljesen eltüntette a pesti oldalt. Háromezer ház dől össze.





Az újjáépítés átgondolt, előrelátó, a város továbbfejlődésének szabad utat engedő tervek alapján történt.

A Dunától a Dunáig ívelő új körutakat és  sugárutakat terveztek.




A XIX. század elején a két város közül Pest vette át a vezetést. Az 1848. március 15-i forradalomnak már a pesti fiatalok és polgárok voltak a részesei.
A forradalom Pozsonyból Pestre költöztette az országgyűlést.
Az első dunai híd, a Lánchíd ekkor készült el. A híd nemcsak két városrészt, hanek két országrészt is összekötött: az esztendő minden napján, télen, jégzajlás idején is rendszeres és biztonságos forgalmat nyitott a Dunántúl és az Alföld között.
Az első gőzmozdony Pestről indult Vácra.
 Az ország vasúthálózatának sugaras kiépítése tovább erősítette Budapest központi szerepét.


A Duna-parton helyezkedett el a kormányzati negyed, a Parlament, a minisztériumok, a követségek, előkelő szállodák sora. Ezt vette körül a hivatali, üzleti és lakónegyed.
 A város külső övezetét a pályaudvarok, kórházak, temetők, laktanyák, gyárak, üzemek alkották. A legkülső gyűrűbe a kertes, földszintes, kisvárosias negyedek tartoztak.
A város lassanként összeépült a környező településekkel.
Az 1950-ben egyesített Nagy-Budapest területén 23 kerület osztozik. Lakossága kétmillió körül van.
Ma már 9 híd köti össze a budai és a pesti oldalt.
A Duna szalagjára felfűzött város északról és délről egyaránt csodálatos szép látványt kínál.

Magyarok bárhol éljenek a világban, gyerekek bárhol lakjanak ebben az országban, Budapestre gondolva először  a Parlamentet látják, az ragyog fel emlékezetükben.
A hatalmas Duna-parti épület Budapest jelképe lett.
Ez volt Budapest legnagyobb építkezése. A Parlament több, mint három holdon épült föl, 37 millió aranyforintba került, 40 millió téglát használtak fel hozzá.

A végleges terv elkészítésével Steindl Imre építőművészt, egyetemi tanárt bízták meg.









Csodás épület!
 Mi is nagyon szeretjük és büszkék vagyunk rá.

1. A Római birodalom korában hogyan hívták a Dunántúlt?

2. Mi volt a legfőbb városa?

3. Kik háborgatták a rómaiakat?

4. Amikor megjelentek a honfoglaló magyarok hová kezdtek építkezni?

5. Mik fakadnak a budai hegyek lábainál?

6. Mátyás király idejében mi volt Budán?

7. Mi történt 1838-ban?

8. Melyik az első pesti hidunk?

9. Mit tudsz az első gőzvasútról?

10. Ma hány kerületre oszlik Budapest?

11. Mennyien laknak benne?

12. Hány híd ível át a Duna fölött?

13. Mi lett Budapest jelképe?

14. Mit tudsz róla?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...